D.)

„Az izraelita vallásfelekezet jogállásáról és szabályozásáról” szóló

1942. évi VIII. törvénycikk 

A házassági jog módosításáról és védelméről szóló

 1941. évi XV. törvénycikk 9-17. § és miniszteri indokolása

IV. Nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma.

            9.§. ⁽¹⁾ Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.

            Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá.

            A jelen §. alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén  - tekintet nélkül származására -  az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idején keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

            Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította.

            Atyai elismerés hiányában a házasságon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett anyja a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt.

            Zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek.

            A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt s nagyszülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként. A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá.

            Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jelen §. értelmében tilos volna áttérése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot, a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz.

            A jelen §. rendelkezései nem érintik az 1894:XXXI. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelyek külföldi házasulónak Magyarországon kötött házasságára irányadók.

            Az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból kivételesen felmentést adhat a jelen §-ban foglalt tilalom alól nemzsidó és olyan zsidó között kötendő házasság tekintetében, akinek csak két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett s mind a két esetben az is maradt. Ezt a rendelkezést a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell.

            10.§. A 9. §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesztés olyan ténykörülményre vonatkozik, amely a házastárs személyi állapotának megítélése szempontjából a 9.§. értelmében lényeges, s a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894:XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.

V. Büntető rendelkezések.

            11.§. Az anyakönyvvezető, aki a házasság kihirdetését elrendeli, úgyszintén az a polgári tisztviselő, aki a kihirdetés alól felmentést ad vagy a házasságkötésnél  - a 3.§. második bekezdésében említett eseten kívül -  közreműködik a nélkül, hogy a házasulók az 1. §-ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítványt bemutatták volna, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint viselt hivatalának elvesztésével büntetendő.

            12.§. Az a házasuló, aki az 1. §-ban meghatározott orvosi bizonyítvány megszerzése végett egészségi állapotának megállapítása alkalmával lényeges kérdésben tudva hamis adatot ad elő vagy lényeges adatot elhallgat, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

            Ha a házasság létrejött, az első bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt bűnvádi eljárásnak csak a sértett házasfél indítványára van helye.

            13.§. Az, aki az 1878:V.t.-c. 329. §-ának esetén kívül erre nem jogosulttal valakire hátrányos olyan adatot közöl, amelyről az 1. §-ban meghatározott orvosi bizonyítvány kiadásához szükséges nyilatkozatból szerzett tudomást, a sértett fél indítványára vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

            Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.

            14.§. Az a magyar honos nemzsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nemzsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nemzsidó nővel a 9. §-ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Ugyanígy büntetendő az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a 9. §-ban foglalt házassági akadály áll fenn és a házasság megkötésénél közreműködik. Ha pedig a polgári tisztviselő gondatlanságból működött közre az ilyen házasság megkötésénél, vétséget követ el és büntetése három hónapig terjedhető fogház.

            Az ebben a §-ban meghatározott bűncselekményekre az 1878:V. t.-c. 7.§-ának rendelkezéseit alkalmazni kell.

            15.§. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó,

            aki magyar honos tisztességes nemzsidó nővel házasságon kívüli nemileg közösül, vagy

aki magyar honos tisztességes nemzsidó nőt házasságon kívüli nemi közösülés céljára a maga vagy más zsidó részére megszerez, vagy megszerezni törekszik.

A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a tettes

1.      a cselekményt csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követte el,

2.      a cselekményt hozzátartozója ellen vagy nevelés, tanítás vagy felügyelet végett reábízott vagy neki alárendelt személy ellen követte el.

3.      a cselekményt akkor követte el, amidőn a nő életének huszonegyedik évét még nem töltötte be,

4.      a cselekményt annak ellenére követte el, hogy ilyen vétség miatt megbüntették és büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el.

            Abban a tekintetben, hogy a jelen §. alkalmazása szempontjából ki a zsidó, illetőleg ki a nemzsidó, a 9. §. rendelkezései irányadók.

            Az ebben a §-ban meghatározott bűncselekményekre az 1878:V. t.-c. 7.§-ának rendelkezéseit alkalmazni kell.

VI. Vegyes és záró rendelkezések.

            16.§. Az olyan úgynevezett erdélyi szombatos vagy ivadéka, aki származásánál fogva nemzsidó (9.§., 1939:IV.t.-c. 1.§.) és nem tagja az izraelita hitfelekezetnek, mind a jelen törvény 9., 10., 14. és 15. §-ának, mind a zsidókra vonatkozó egyéb jogszabályoknak alkalmazása szempontjából a nemzsidókkal esik egy tekintet alá.

            A szükséges részletes szabályokat, ideértve az igazolás módozatait is, az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.⁽²⁾

            17.§. A jelen törvény hatálybalépésének napját  - az 5. §. kivételével  - az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve, az 5. §. hatálybalépésének napját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A jelen törvény egyes §-ait a különböző időpontokban is hatályba lehet léptetni.

            Ezt a törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre.

            A házasságkötési eljárás körében a szükséges utasítást az igazságügyminiszter adja ki s ebben a külföldön lakó házasulók tekintetében a szükséghez képest a jelen törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.

⁽¹⁾ (M.i.) A jelen §. első bekezdése az 1894:XXXI. t-c. 14-27. §-ában foglalt házasságkötési tilalmak mellé újabb házassági tilalmat állapít meg. A tilalom ellenére kötött házasság nem lesz ugyan érvénytelen házasság,  - miként nem érvénytelenek az egyéb házassági tilalmak ellenére kötött házasság sem -  a tilalom mégis alkalmas arra, hogy a legtöbb esetben meggátolja a házasság megkötését, s ha a tilalom ellenére a polgári tisztviselő kijátszásával vagy annak vétkes közreműködésével a házasságot mégis megkötnék, a tilalmat megszegő személyek: mind a vétkes házasfelek, mind a vétkes polgári tisztviselő, súlyos büntetés alá esnek (10. és 13. §.)

                Nem vonatkozik a tilalom külföldi állampolgárságú nemzsidónak magyar állampolgárságú zsidó nővel kötendő házasságára. A külföldi állampolgárságú férfi és a házasságból születendő gyermek ugyanis nem válik a házasságkötés, illetőleg a leszármazás következtében magyar állampolgárrá, sőt a magyar állampolgárságú menyasszony is házassága következtében az esetek jelentős részében elveszti magyar állampolgárságát: külföldi állampolgárok fajkeveredése pedig nem káros magyar nemzeti szempontból és így annak megakadályozása nem feladata a jelen jogszabálynak. Természetesen éppoly kevéssé vonja a jelen javaslat szabályozásának körébe külföldi állampolgárságú nemzsidó és külföldi állampolgárságú zsidó házasságának tilalmát.

                Ezzel szemben tiltja a törvény magyar állampolgárságú zsidó férfinak külföldi állampolgárságú nemzsidó nővel kötendő házasságát. Az ilyen házasságból született gyermekek ugyanis leszármazásuk folytán magyar állampolgárokká lennének és ekként a jövőben is növekedhetnék a nemzeti szempontból nemkívánatos fajkeveredés által létrejött ivadékok száma.

                A §. a továbbiakban meghatározza, hogy a jelen §-ban szabályozott tilalom szempontjából kikel kell a <zsidó>  fogalma alá vonni.

                A fogalommeghatározás, a lehetőségek korlátain belül, tiszta faji megoldásra törekszik.

⁽²⁾ (M.i.) Az úgynevezett erdélyi szombatosok és ivadékaik származásának igazolása tárgyában a m. kir. igazságügyminisztenek 71,000/941. I.M. számú rendelete intézkedik (1941. évi B.K. 225. sz.).

⁽³⁾ (M.i.) A törvény hatálybalépése iránt a m.kir. igazságügyminiszternek 69,000/941. I.M. számú rendelete, továbbá 82,000/941. I.M. számú rendelete (1941. évi B.K. 225, illetve 290. sz.), a zsidó és nemzsidó házasságkötések tilalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról a m. kir. igazságügyminiszternek 70,000/941. I.M. számú rendelete (u.o.), a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálatról szóló rendelkezések végrehajtása tárgyában a m. kir. belügyminiszter 1111/941. B.M. számú rendelete (1941. évi B.K. 290.sz.), a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseknek a házasságkötési eljárás körében való végrehajtása tárgyában a m. kir. belügyminiszternek 83,000/941. sz. rendelete (u.o.), a házasodási kölcsönről a m. kir. belügyminiszternek 1100/941. B.M. számú rendelete (1942. évi B.K. 1. sz.), a házasodási kölcsönügyben, az anyakönyvekből kiállítandó <Értesítések> tárgyában a m.kir. belügyminiszternek 2000/942. B.M. számú rendelete (1942. évi. B.K. 13.sz.) rendelkezik.